Székesfehérvári látnivalók, programok, érdekességek

A legjobb programok itt: Székesfehérvár

látogatható helyek székesfehérváron

Bory-vár

Nincs még egy olyan emlékműve a szerelemnek, mint a székesfehérvári Bory-vár, ahol a „betonkísérleti alkotás” ihletője, Bory Jenő felesége üzen az építmény minden szegletéből: falakból, szobrokból, festményekből, kerti virágokból, de még a napsütötte verandáról is. Komócsin Ilona ugyanis épp olyan erős kötőeleme a Bory családnak, mint a beton a szerelmes férj által épített várnak. Tömény romantika, kőbe zárt versek, csókok és rajongások várnak felfedezésre.

LÁTNIVALÓK ÉS NEVEZETESSÉGEK1.Bory-vár

Máriavölgy út 54., Székesfehérvár 8000 Magyarország

Jelenleg zárva – 9:00 – 17:00

 

Országalma és Városház tér

Az Országalma Székesfehérvár belvárosában, a Városháza tér közepén található vörös márvány díszkút. A kútban három kőoroszlán tartja a magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét, az Országalmát. Ohmann Béla Fehérvári jog című alkotását, melyet 1943-ban állították fel, a köznyelv nevezte el Országalmának. Az alkotás Fehérvár történelmi múltját szimbolizálja.
A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló alkotás uralja a város főterét. Ohmann Béla Fehérvári jogcímű alkotásán körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: “Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből”.

Az alkotás alapzatán látható három évszám a város történelmének jelentős eseményeit jelöli:

  • 1001: István királlyá koronázása
  • 1688: A város felszabadul a török uralom alól
  • 1938: István király halálának 900. évfordulója

A II. világháború idején, mikor a Szovjetek elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül, és négy harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére a sarló és kalapács jelkép került, melyeket 1948 április 5-én szedtek le.

Koronázó Bazilika Romkertje – Nemzeti Emlékhely

István király bazilikájának romjai felett képet kaphatunk a magyarság történelmének fontos szeleteiről. Belépéskor István király szentté avatásakor készült kőkoporsója, Árkainé Sztehló Lili színes ablaküvegei, valamint Aba Novák Vilmos falfestményei tárulnak a látogató elé. A freskón maga az alkotó is feltűnik a szemfüles szemlélődő előtt. 

Órajáték

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel.

 

Árpád fürdő

székesfehérvári Árpád Fürdő 1905-ben épült, szecessziós stílusú főépülete műemlék.[1]

Története

Az 1905-ben átadott fürdőhöz 1920-as évek elején hozzátoldották az Árpád Szállót, majd az 1950-es években egy uszodát. 1946-tól a városi hőerőmű biztosította a gőzellátást. Több éves rekonstrukció után 2010-ben adták át a felújított épületegyüttest. A rekonstrukciós munkálatokat Koch Péter tervei alapján végezték, melynek során az eredeti állapotok visszaállítására törekedtek, valamit a műemléki védelem alatt nem álló, későbbi toldásokat (a szállót és az uszodát) elbontották. A szaunát, a gőzkabint, és az élményzuhanyt egy újonnan épített épületben helyezték el, mely stílusában illeszkedik a műemlék épülethez és a belvárosi környezethez.

Kati néni, a fertályos asszony

Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található. Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása, amelynek ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. A négy részre, azaz fertályokra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött kacsa és liba egy székesfehérvári helyi ételkülönlegesség.

bizonyos piaci, vásári áruadag neve is fertály. Kiskunfélegyházán a levágott, megtisztított és négy részre vágott liba egy részét fertálynak (libafertály) hívják
– Magyar Néprajzi Lexikon

A szobrot 2001. november 25-én avatták többéves kálvária után, mivel a szakhatóságok többszöri alkalomra se engedélyezték, hogy a szobor a jelenlegi helyén álljon. A Városszépítő és -védő Egyesület – dacolva a szakhatóságok büntetésével – 2001. január 12-én kihelyezte a szobrot a jelenlegi helyére, s egy urnát állítottak mellé, amelyben kikérték a székesfehérváriak véleményét: ez egyöntetűen azt tükrözte, hogy a szobor a jelenlegi helyén maradjon. A szobor kiállítása 3,3 millió forintba került, amit helyi vállalkozók, önkormányzati képviselők és magánszemélyek gyűjtöttek össze.

Székesfehérvárott minden november 25-én Kati néni szobránál szokták megünnepelni a Katalin-napot.[9]

A városban elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz. Napjainkra már nem csak a helyiek, hanem a városba látogató turisták is szívesen követik a babonás szokást. Ennek következtében a szobor orra teljesen kifényesedett.

Püspöki palota

Székesfehérvár belvárosában, a Városház téren található Püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja. Az épület 1780 – 1801 között épült a középkori Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felhasználásával empire stílusban, azonban a copf stílus jegyeit is hordozza az épület.

A püspöki palota belső berendezésében az empire és a biedermeier stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a 19. század első felében készültek. A lépcsőházában elhelyezett díszes faragványos kövek Szent István bazilikájából valók. A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegélyezi.

Az épületben nagyjából 40 000 kötetre tehető könyvtár van, középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal.

A Püspöki palota csak bejelentkezéssel látogatható.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 4.

Városi Képtár-Deák Gyűjtemény

Deák Gyűjtemény – Városi Képtár (8000 Székesfehérvár, Oskola utca 10.; megnyitás: 1988)

A kiállítóhely épülete

 
Székesfehérvár városi képtár épülete

Több középkori falrészt őrző barokk és romantikus lakóépület összenyitásával sikerült kialakítani Deák Dénes gyűjteménye számára egy alkalmas kiállítóteret.

Szervezete

A Deák Gyűjtemény múzeumi kiállítóhely Székesfehérvár 1994-ben létrehozott Városi Képtárának egyik filiáléja, a képtár másik filiáléja a Pelikán udvarban működő Pelikán Galéria kiállítóhely, amely napjaink képzőművészeti alkotásait gyűjti. Időszakos kiállításokkal, rendezvényekkel, kiadványokkal szolgálja a Városi Képtár a 20. és 21. századi modern magyar képzőművészet ügyét.

A Deák Gyűjtemény

Deák Dénes (1931-1993) budapesti műgyűjtő és mecénás az 1960-as évektől az 1990-es évekig értékes műgyűjteményt alakított ki a magyar 20. századi képzőművészek alkotásaiból. Utódja nem lévén, gyűjteményét Székesfehérvárnak adományozta, mivel látta, hogy Székesfehérvár sokat tesz a modern magyar művészet közkinccsé tételében. Reményeiben nem csalatkozott, már életében, 1988-ban megnyitották a Deák Gyűjtemény kiállítóhelyet, sőt azt is vállalták Deák Dénes 1993-ban bekövetkezett halála után, hogy tovább gyarapítják a gyűjteményt modern képzőművészeti alkotásokkal.

A modern képzőművészeti alkotások az egész világon sok helyet igényelnek, ezért a város Pelikán udvarában is kialakítottak egy másik kiállítóhelyet, a Pelikán Galériát. A két kiállítóhelyet együttesen Városi Képtárnak nevezik. Országunkban, ahol sajnos a történelem viharai közepette szétzilálódtak a magánygyűjtemények (l. például Ernst Lajos magángyűjteményét), felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy Székesfehérváron a Deák Gyűjtemény egyben van, s állandó kiállítás tárgyát képezi. Eszmei értéke szinte felbecsülhetetlen, az egész huszadik századi magyar festőművészetről ad áttekintést, ez abból is kitűnik, ha kiemelünk néhány nevet a teljesség igénye nélkül.

püspöki palota
Püspöki palota
Kati néni szobra
Katni néni szobra
deák
Városi Képtár, Deák Gyűjtemény

Virágóra

Székesfehérvár egyik kuriózuma a virágóra, mely kora tavasztól késő őszig működik. Az Országzászló téren található évről évre megújuló virágóra nem csak dísz, ténylegesen mutatja a pontos időt. Az óra számlapja alatt látható dátumot, mely szintén virágból van, minden nap az aznapi dátumra igazítják.

A kör alakú virágóra 6 méter átmérőjű. Az óramű egy pincében található az óra alatt, melyet a 60-as években készített egy német cég. A virágórát a 90-es években felújították és egy modernebb szerkezetet kapott.

Minden évben mindkét mutatót lecsiszolják és újrafestik, mert a rendszeres öntözéskor mindig vizet kap.

II. Világháborús emlékmű – Székesfehérvár

A Székesfehérvári II. világháborús emlékmű Lugossy Mária alkotása, mely 1995-ben készült el, emléket állítva a II. világháború halottainak. A Ciszterci templom tornyát bombatalálat érte, melynek harangja a toronyból a földre zuhant. Az emlékmű egy bombakrátert szimbolizál, az eredeti sérült haranggal a közepén. az egyedi megjelenésű emlékmű krátert és lávafolyamot formáz.

 

Romkert

A Székesfehérvári romkertben az egykori Nagyboldogasszony-bazilika (Királyi bazilika, Szűz Mária-bazilika), a középkori Magyarország legnagyobb és legfontosabb templomának szabadtéri romjai tekinthetők meg. A Romkertet 1938-ban alakították ki, mely sokáig a város egyik történeti ékessége volt.
A templomot maga Szent István kezdte el építeni, nem sokkal az államalapítás után, mely a magyar állam szakrális központja, 38 királykoronázás helyszíne lett. A templom többször újjáépült a történelem folyamán. Utolsó nagy átépítése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Az 1003-ra felépült templomban 45 királyt és királynét koronáztak, valamint itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket is.
Az egykori épület egy fő, és két mellékhajóból állt, mely 65 méter hosszú és 37,5 méter széles volt. Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A 12. század folyamán, a templom déli mellékhajójához egy kerengőt építettek két sírkápolnával.

A magyar szokásjog már az Árpád-kortól csak az államalapító sírját őrző Székesfehérvári Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek.

A többször megrongálódott, átalakított bazilika 1543-ig szolgált királyaink koronázási és temetkezési helyéül. A romok mellett 1938-ban mauzóleumot emeltek, itt őrzik Szent István szarkofágját.

A királyi bazilika pusztulása Székesfehérvár 1543-ban történő török kézre kerülése után kezdődött. A törökök lőporraktárként használták, majd a város 1601-es ostrománál felrobbantották. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel.

A királyi bazilika elnevezés az 1930-as években, Szent István halálának 900. évfordulójához kapcsolódó munkák során (ásatások, a romkert kialakítása) tapadt az épülethez és honosodott meg a köznyelvben és a szakirodalomban is.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.

Mujkó szobra

Mujkó, a bohóc Székesfehérvár Városház terének vidám szobra 2007 óta fogadja az ide érkezőket. A szobor különlegessége, hogy a levegőben lóg. Az alkotást Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ötvösművész készítette.
A szobor apró részleteit az ötvösmunka kiválósága emeli ki. A Mátyás király udvari bolondját ábrázoló alkotást eredetileg a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítették.

Szent István Király Múzeum

Szent István Király Múzeum Székesfehérvár legnagyobb, milliós darabszámú műtárgygyűjteményével pedig Magyarország második legnagyobb múzeuma.
Központi, igazgatósági épületét eredetileg az 1740-es években emelték a jezsuiták, majd a pálosok, később a ciszterciek rendháza volt. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egylet jogutódaként jött létre. 1963-tól Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságaként, 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik. Akkor Székesfehérvár Megyei Jogú Város fenntartásába kerültek a fehérvári egységek, s azóta – eredeti nevét visszakapva – megyei hatókörű városi múzeumként működik.

Az egykori refektóriumban és az első emeletre vezető főlépcsőházban rokokó stukkók láthatók. A második emeletre vezető lépcsőházat a Szűz Máriához könyörgő loretói litánia, 1768-ban készült freskóábrázolása ékesíti. Az épület rekonstrukciója és múzeummá alakítása 1978-ban indult, a faliképek restaurálását 1981–84 között végezték. A Fejér megye területén folytatott régészeti feltárások révén a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja dobogós helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Legfontosabb alkotásait a múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci kolostorban. A tárlatok 6500 év történetének tárgyi emlékeit mutatják be négy önálló kiállításban.
A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit, az abból kibomló ismereteket, a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra izgalmas, érthető, élvezhető „időutazást” jelentsen, s hozzájáruljon jelenünk árnyaltabb megértéséhez.

Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg. Extrém szokásokról, rítusokról tanúskodik az itt látható nyújtott koponya és a temetkezési tárgyak tömege is.

Az igazgatósági épületben állandó régészeti kiállítás, foglalkoztatóterem és az időszaki kiállításoknak is helyet adó díszterem látogatható. Ez a muzeológusok, a restaurátorok, a közművelődési szakemberek munkaterülete, és a külön engedéllyel kutatható adattár is itt helyezkedik el.

Fekete Sas Patikamúzeum

Fekete Sas Patikamúzeum a Szent István Király Múzeum állandó kiállítása Székesfehérvár belvárosának főutcáján, mely a gyógyszerészettörténetbe, illetve székesfehérvári gyógyszerészetének múltjába nyújt betekintést. A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését Székesfehérváron. Az épület műemléki védelem alatt áll. 

A patika 1774-ben a pálos rendhez került, majd árverezés után újra polgári tulajdon lett. Valter Ferenc új tulajdonos költöztette a patikát és berendezéseit új, mostani helyére, valamint ő adta neki a Fekete Sas Patika nevet.

A patika 1971-ig működött, 1973-óta múzeumként tekinthető meg. A kiállítás eredeti formájában mutatja be a patika 18. századi rokokó bútorait, edényeit és felszereléseit. A felszerelési tárgyak, esztergált fatégelyek, a nagy tinktúraprés és a feliratos mozsár, mind a jezsuiták idejéből származnak. A kiállítás páratlan értékek tárháza.

Cím: Székesfehérvár, Fő u. 6.

Mátyás király emlékmű

A Fő utca egyik ékessége a Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából 1990-ben felavatott Melocco Miklós által készített emlékmű. Melocco Miklós alkotása minden modern volta ellenére is harmonikusan illeszkedik a történelmi környezetbe. A gótikus építészeti keretben Mátyás életnagyságú alakja áll, lábánál kedvenc oroszlánjai. A magasban a Hunyadi-ház szimbóluma, a gyűrűt tartó holló látható.

Cafe Mandala

Cím: Székesfehérvár, Kossuth u. 11, 8000

cafe-mandala
cafe-mandala-outside

Székesfehérvár | Cafe Mandala | Indiai kávézó, Teázó Koktelbar Mentes és vegán sütemény Mocktailok, Kávék, Szálas Teák, Limonádék, Tejturmixok, Teázó & Koktélbár Székesfehérvár, Bhelpuri, Indian cafe, Mango lassi

Similar Posts